2015. október 16. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
Jelen okirattal Bogschütz Ákos alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján jogi személyiséggel rendelkező alapítvány határozatlan időre történő létrehozását határozza el, tartós célra.
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
A Föld békéjét és tisztaságát veszélyeztető társadalmi és ökológiai folyamatok ártó hatásai csökkentésének és ellensúlyozásának támogatása.
A szenvedélybetegek és családtagjaik segítésének, és a szenvedélybetegség veszélyére történő felhívásnak a támogatása.
Természetes gyógymódok és különféle szellemi utak tanulmányozásának és gyakorlásának támogatása az emberek testi-pszichikai-lelki problémái oldásának céljából.
A lakókörnyezetünkben használható energiatakarékos és környezetbarát megoldások ismertetésének és alkalmazásának támogatása.
Hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének elősegítése hasonló szellemiségű intézményekkel, fórumokkal, szakemberekkel, magánszemélyekkel.
Mindezek érdekében az Alapítvány tevékenységei:
Az alapítvány alapításkori (induló) vagyona 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint, mely összeget az Alapító az alábbiak szerint rendeli:
Az induló vagyon 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint készpénzből áll.
Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
Az alapítványi vagyon felhasználása:
Az alapítvány vagyona
használható fel.
Az alapítványhoz az alapító döntése alapján bárki szabadon csatlakozhat. Az alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, jelen alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. A csatlakozó az alapítói jogok gyakorlására nem jogosult.
Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.
Az Alapítvány képviselője gondoskodik arról, hogy a nevesített adományok adományozóinak a neve az Alapítvány által támogatott kiadványban megjelenjen.
A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve, továbbá az alapítvány legfőbb döntéshozó és képviseleti, illetve ügyintéző szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.
A kuratórium három természetes személy tagból áll:
A kuratórium elnöke: Mátraházi Péter
A kuratórium tagjai: Bíró Attila és Kántor Tibor.
A kuratóriumi tagok határozatlan időre kerülnek megválasztásra.
A kuratórium tagjainak tisztségének megszűnése:
Nem lehet a kuratórium tagja, akivel szemben törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn. Továbbá nem lehet a kuratórium tagja az alapító vagy más olyan személy, aki
A kuratórium évente legalább kétszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.
Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
Az ülést a napirend megjelölésével a Kuratórium elnöke hívja össze. A Kuratórium üléseit írásbeli meghívóval kell az ülés előtt legalább nyolc nappal összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a napirendre vonatkozó javaslatot. A meghívóhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pontok írásbeli előterjesztését.
A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak több mint a fele, azaz legalább két tag jelen van. A Kuratórium ülésén valamennyi tagnak 1-1 szavazata van.
A kuratórium döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozataival, nyílt szavazással hozza meg. Minősített, kétharmados többségű szavazatra van azonban szükség az Alapítvány szervezeti és működési szabályzatának, egyéb szabályzatának és az éves alapítványi beszámolónak az elfogadásához, továbbá az éves szinten az Alapítvány működési költségeinek fedezésére szolgáló alapítványi források támogatására szolgáló keretösszegekre való felosztásáról történő döntéshez.
A Kuratórium ülésein született döntésekről 15 napon belül írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezetőnek alá kell írnia, és két kuratóriumi tagnak aláírásával hitelesítenie kell. A jegyzőkönyvet minden kuratóriumi tagnak a Kuratórium ülését követő tizenöt (15) napon belül meg kell küldeni. A Jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni a Kuratórium döntését, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, amennyiben lehetséges személyükre való utalással.
A Kuratórium elnöke a Kuratórium határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (a továbbiakban: „Határozatok Könyve”), amelyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, idejét, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve nyílt szavazás estén a szavazók személyét. A határozatokat minden esetben írásban közölni kell az érintettekkel. A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a Határozatok Könyvébe.
A Kuratórium feladatai különösen és kizárólag a Kuratórium jogosult dönteni:
A Kuratórium az Alapítvány gazdálkodását érintő minden lényegi kérdésről, valamint a Kuratórium határozatairól köteles az Alapítót tájékoztatni. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítóknak a kuratóriumi tag visszahívására, az Alapítvány Alapító Okiratának módosítására.
A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését.
A Kuratórium elnökének feladatköre:
A Kuratórium elnökét akadályoztatása, távolléte esetén az általa konkrét eseti ügyre adott meghatalmazással egy másik kuratóriumi tag helyettesítheti.
A Kuratórium köteles az Alapítvány működéséről az Alapítónak legalább évente egyszer beszámolni.
A Kuratórium tagjai ellenszolgáltatás nélkül látják el feladataikat, igazolt költségeik megtérítésére tarthatnak igényt.
Az Alapítvány bevételei:
Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):
Az alapítvány az adományokat célja elérése érdekében használja fel.
Az alapítvány a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
Az Alapítvány non-profit vállalkozási tevékenységet kizárólag kiegészítő jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Alapítvány elkülönítve tartja nyilván.
Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének és a Kuratórium egy másik tagjának együttes aláírása szükséges
Az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználható mértéke – az alapító döntése szerint – 100 %. Az alapítvány céljaira az alapítvány céljára rendelt vagyont meghaladó minden vagyon felhasználható.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
Az Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.
Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.
Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.
Ha az alapítvány alapítói jogait nem az alapító gyakorolja, az alapítóra vonatkozó rendelkezéseket az alapítói jogok gyakorlójára kell alkalmazni.
Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.
Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására a fentiek alapján jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
Az Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.
Az Alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette.
Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.
Az alapítvány megszűnik, ha
Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.
Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.
A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni.
Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.
Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy alapítvány számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.
A vagyon a nyilvántartó bíróság által kijelölt alapítványt illeti, ha az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A nyilvántartó bíróság a vagyont – a kuratórium véleményének figyelembe vételével – az alapítvány céljával azonos célú, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja. A juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kell.
Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon.
Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.
Az Alapító a jelen Alapító Okiratot elolvasást és értelmezést követően, mint akaratával mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írta alá.
Az Alapító ezúton igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
2015. március 17. (módosítva 2015. október 16.)
Bogschütz Ákos
Alapító