A közösségi összefogás szép példája a Jákotpusztára (és a többi környékbeli pusztára: Ordaspusztára, Cservölgypusztára, Nelásdpusztára, Csobánkapusztára) vezető út melletti erdő és patakmeder kitakarítása, amelyen környékbeli lakosok, civil szervezetek (Mély Mosoly Alapítvány, Otthon Európában Egyesület), cégek (Pipacshon Kft, COLAS) és a helyi önkormányzat segítségével több mint 30 köbméter illegálisan lerakott szemét került sikeresen összegyűjtésre és elszállításra.
A patakmeder vadregényes környezete egykor természetes játszótér volt az utcában lakó gyerek számára, emlékezett vissza Endre, az egyik helyi lakos. Önként jöttek segíteni szomszédjával, „Mészi”-vel, amikor meghallották milyen esemény zajlik az utca végén.
A reggeli gyülekezőn munkáskesztyűket és erős műanyag zsákokat osztottunk szét a résztvevőknek, és az út széléről indulva fokozatosan haladtunk. Kisebb csoportokban fésültük át a sarjadó fűben a bokrok alatt kutatva a területet, aztán zsákokba gyűjtve felhoztuk az út mellé az árokpartról a sokszor nehezen felszedhető sok éves szemetet.
Elképesztő mennyiségű és összetételű volt a szétszórt hulladék, hiszen egykor a falu szélén élő szegény családok tényleg az összes szemetüket ide dobták. Találtunk használt pelenkát, autóalkatrészt, szétszerelt háztartási eszközöket, elektronikai cikkeket, ruhákat, játékokat, és persze végtelen számú sörösdobozt és műanyag palackot.
A nehezebb és nagyobb dolgokat a domboldal alján mezőgazdasági köbös zsákokba tettük, és egy hosszú kötél segítségével terepjáróval húztuk fel az út szélére. Viszont sajnos az egyik átfolyónál lévő mély árkot nem tudtuk kitakarítani, itt főleg nagyobb tárgyak, hűtőszekrények és tévék vannak, amiket a meredek árokparton veszélyes lenne felhozni. Ennek a résznek a kitakarításához szakértők és munkagépek szükségesek, reméljük erre valamilyen módon lesz majd később lehetőség. Ez azért is lenne fontos, mert ebből az árokból egyenesen a patakba folyik az esővíz, széteső elektronikai cikkeken és más veszélyes hulladékon keresztülcsorogva.
Innen a patakmedert követve elindultunk visszafelé egy nagy közös csoportban, és a vízfolyás mellett gyalogolva itt is összeszedtünk minden szemetet, és rácsodálkoztunk az eldugott völgyecske festői szépségére.
Eközben az egyik alapítványi ház udvarán tüzet raktak az asszonyok. Itt a bográcsokban többféle étel is készült (húsos és vega), amit ingyen osztottunk ki a mostanra már jócskán éhes és fáradt résztvevőknek. Az emberek naplemente után is maradtak, és egy jó hangulatú, dobolós-zenélős kerti buli kerekedett a legvégére.
Persze ezzel a munka még nem ért véget: a zsákokba gyűjtött hulladékot ezután több fordulóval szállítottuk a Nógrádmarcali szeméttelepre. Ehhez a teherautót először a helyi kőbánya, a Colas biztosította, ők ilyen módon támogatták a kezdeményezést. Viszont ekkora mennyiségre nem számítottak, és az autót és sofőrt ennyi időre nem tudták volna nélkülözni, ezért a zsákok egy része és az autógumik az út szélén maradtak…
Sőt, a sok összegyűjtött hulladék láttán sajnos helyiek is elkezdték lerakni saját háztartási szemetüket. Emiatt „Szemét lerakása tilos!” és „Kamerával megfigyelt terület” táblákat raktunk ki, illetve a zsákok egy részét a Tabán 80. telken álló üres épületben gyűjtöttük össze, hogy ne az út szélén heverjenek. Az autógumikat apránként felhasználtuk, különböző tereptárgyakat (virágtartó, kerti asztal, méhkas tartó) készítve belőlük. Közben beütött a vírus első hulláma, és a lezárások miatt a szeméttelep nem fogadott beszállítókat, így a zsákok sajnos még egy évig a Tabán utca végén maradtak.
Végül a képviselő testületnek írt leveleink hatására az önkormányzat rendelt egy nagy konténert, amibe a maradék összegyűjtött hulladék végül mind felfért. Persze most is voltak izgalmak, mert az egyik köbös zsákot mozdítani sem bírtuk… Szerencsére Ordaspusztáról jött segítség, egy helyi gazda, Csáki Balázs a rakodógépével a konténerbe vitte az óriási zsákot, sőt a szemét tömörítésében is segített.
A patakmeder és út széle most már tiszta, és mindenki, aki részt vett a takarításon, jó érzésekkel és büszkeséggel fog járni ezentúl errefelé. Szívből reméljük, hogy az vízelvezető árok tisztítása is megvalósulhat a közeljövőben!
