MÉLY MOSOLY ALAPÍTVÁNY

2015. október 16. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPÍTÓ OKIRATA

Jelen okirattal Bogschütz Ákos alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján jogi személyiséggel rendelkező alapítvány határozatlan időre történő létrehozását határozza el, tartós célra.

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

I. AZ ALAPÍTVÁNY NEVE: MÉLY MOSOLY ALAPÍTVÁNY

II. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

A Föld békéjét és tisztaságát veszélyeztető társadalmi és ökológiai folyamatok ártó hatásai csökkentésének és ellensúlyozásának támogatása.

A szenvedélybetegek és családtagjaik segítésének, és a szenvedélybetegség veszélyére történő felhívásnak a támogatása.

Természetes gyógymódok és különféle szellemi utak tanulmányozásának és gyakorlásának támogatása az emberek testi-pszichikai-lelki problémái oldásának céljából.

A lakókörnyezetünkben használható energiatakarékos és környezetbarát megoldások ismertetésének és alkalmazásának támogatása.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének elősegítése hasonló szellemiségű intézményekkel, fórumokkal, szakemberekkel, magánszemélyekkel.

Mindezek érdekében az Alapítvány tevékenységei:

  • intézmény alapítása és működtetése rehabilitációra szoruló egyének, illetve családfenntartásra alkalmatlan szenvedélybetegek gyermekeinek segítésére,
  • intézmény létrehozása és működtetése a természetes gyógymódok alkalmazására és a különféle szellemi utak módszertana (elméleti, gyakorlati, kulturális) tanulmányozására és gyakorlására,
  • képességfejlesztésre alkalmas tevékenységek, önképzőkörök, zenei és más művészeti ágak, alkotók és alkotó társulatok, valamint egyéb, önkifejezésre törekvő kezdeményezések támogatása,
  • e tevékenységek eredményeinek megismertetése a nagyközönséggel, kiadványok, albumok, katalógusok, tanulmányok, folyóiratok, valamint hanghordozók, videó, film, CD-ROM, stb. megjelentetése, archiválása, terjesztése, Interneten való megjelentetése,
  • a célokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó események, művészeti és tudományos fesztiválok, kiállítások és szimpóziumok szervezésének, lebonyolításának támogatása, az ezeken való részvétel,
  • fenti célok megvalósítása céljából díjak, ösztöndíjak alapítása, pályázatok kiírása.

III. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJÁRA RENDELT VAGYON

Az alapítvány alapításkori (induló) vagyona 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint, mely összeget az Alapító az alábbiak szerint rendeli:

Az induló vagyon 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint készpénzből áll.

IV. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJÁRA RENDELT VAGYON FELHASZNÁLÁSI MÓDJA, CSATLAKOZÁS AZ ALAPÍTVÁNYHOZ

Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

Az alapítványi vagyon felhasználása:

  1. az alapító okiratban meghatározott célok megvalósulását biztosító szolgáltatások létrehozása, működtetése,
  2. programok költségeinek biztosítása (kiadványok, stb. készítése, terjesztése, előadások stb. szervezése stb.)
  3. az Alapítvány céljainak megvalósulását támogató szakmai munka támogatása
  4. díjak, ösztöndíjak alapítása, pályázatok kiírása,
  5. egyéb az Alapítvány működésével és céljaival összeegyeztethető tevékenység támogatása.

Az alapítvány vagyona

  1. az alapítvány céljához kapcsolódó támogatás iránti kérelemre
  2. pályázat eljárás útján
  3. egyéb, az ügyvezető szerv által elfogadott vagyon-felhasználási szabályzat szerint

használható fel.

Az alapítványhoz az alapító döntése alapján bárki szabadon csatlakozhat. Az alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, jelen alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. A csatlakozó az alapítói jogok gyakorlására nem jogosult.

Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.

Az Alapítvány képviselője gondoskodik arról, hogy a nevesített adományok adományozóinak a neve az Alapítvány által támogatott kiadványban megjelenjen.

V. AZ ALAPÍTVÁNY SZÉKHELYE: 3045 BÉR, VIRÁGOSPUSZTA 1.

VI. AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA

A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve, továbbá az alapítvány legfőbb döntéshozó és képviseleti, illetve ügyintéző szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

VI. 1. A KURATÓRIUMI TAGOK, A KURATÓRIUMI TAGOK TISZTSÉGÉNEK KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE, KIZÁRÓ ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI OKOK

A kuratórium három természetes személy tagból áll:

A kuratórium elnöke: Mátraházi Péter

A kuratórium tagjai: Bíró Attila és Kántor Tibor.

A kuratóriumi tagok határozatlan időre kerülnek megválasztásra.

A kuratórium tagjainak tisztségének megszűnése:

  1. lemondással, az új kuratóriumi tag bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésével;
  2. határozott időre szóló kijelölés esetén – a határozott idő lejártával, az új kuratóriumi tag bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésével;
  3. határozott időre szóló kijelölés esetén – ha a kuratórium tagjai közül a tagok valamelyikének kuratóriumi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan kijelölt tag tisztsége az eredetileg kinevezett tag kijelölése idejének hátralévő időtartamára szól;
  4. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezte esetén;
  5. visszahívással – A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza.

Nem lehet a kuratórium tagja, akivel szemben törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn. Továbbá nem lehet a kuratórium tagja az alapító vagy más olyan személy, aki

  1. az alapító hozzátartozója;
  2. az alapítóval vagy az alapító meghatározó befolyása alatt álló jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszonyban áll; vagy
  3. az alapítóval egyéb érdekeltségi viszonyban áll.
VI. 2. A KURATÓRIUM MŰKÖDÉSE

A kuratórium évente legalább kétszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

Az ülést a napirend megjelölésével a Kuratórium elnöke hívja össze. A Kuratórium üléseit írásbeli meghívóval kell az ülés előtt legalább nyolc nappal összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a napirendre vonatkozó javaslatot. A meghívóhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pontok írásbeli előterjesztését.

A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak több mint a fele, azaz legalább két tag jelen van. A Kuratórium ülésén valamennyi tagnak 1-1 szavazata van.

A kuratórium döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozataival, nyílt szavazással hozza meg. Minősített, kétharmados többségű szavazatra van azonban szükség az Alapítvány szervezeti és működési szabályzatának, egyéb szabályzatának és az éves alapítványi beszámolónak az elfogadásához, továbbá az éves szinten az Alapítvány működési költségeinek fedezésére szolgáló alapítványi források támogatására szolgáló keretösszegekre való felosztásáról történő döntéshez.

A Kuratórium ülésein született döntésekről 15 napon belül írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezetőnek alá kell írnia, és két kuratóriumi tagnak aláírásával hitelesítenie kell. A jegyzőkönyvet minden kuratóriumi tagnak a Kuratórium ülését követő tizenöt (15) napon belül meg kell küldeni. A Jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni a Kuratórium döntését, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, amennyiben lehetséges személyükre való utalással.

A Kuratórium elnöke a Kuratórium határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (a továbbiakban: „Határozatok Könyve”), amelyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, idejét, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve nyílt szavazás estén a szavazók személyét. A határozatokat minden esetben írásban közölni kell az érintettekkel. A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a Határozatok Könyvébe.

VI. 3. A KURATÓRIUM FELADATAI

A Kuratórium feladatai különösen és kizárólag a Kuratórium jogosult dönteni:

  1. az Alapítvány éves költségvetési tervének, az arról való beszámolónak és az éves mérlegnek az elfogadásáról;
  2. döntés kiegészítő jellegű nonprofit gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásáról;
  3. a rendelkezésre álló alapítványi alapvagyon felhasználásáról;
  4. kuratóriumi tag visszahívásával kapcsolatos javaslattételről.

A Kuratórium az Alapítvány gazdálkodását érintő minden lényegi kérdésről, valamint a Kuratórium határozatairól köteles az Alapítót tájékoztatni. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítóknak a kuratóriumi tag visszahívására, az Alapítvány Alapító Okiratának módosítására.

A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését.

VI. 4. A KURATÓRIUM ELNÖKÉNEK FELADATAI

A Kuratórium elnökének feladatköre:

  1. az Alapítvány önálló képviselete – az alapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli;
  2. az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezés egy másik kuratóriumi tag együttes aláírásával;
  3. a kuratóriumi ülés előkészítése, összehívása és levezetése;
  4. intézkedéseit a kuratórium döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az alapítvány érdekeivel összhangban;
  5. kezeli az alapítvány pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;
  6. A Kuratórium határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok Könyve)

A Kuratórium elnökét akadályoztatása, távolléte esetén az általa konkrét eseti ügyre adott meghatalmazással egy másik kuratóriumi tag helyettesítheti.

A Kuratórium köteles az Alapítvány működéséről az Alapítónak legalább évente egyszer beszámolni.

A Kuratórium tagjai ellenszolgáltatás nélkül látják el feladataikat, igazolt költségeik megtérítésére tarthatnak igényt.

VII. AZ ALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA

Az Alapítvány bevételei:

  1. alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. a költségvetési támogatás:
    • a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
    • az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
    • az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  1. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  2. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  3. befektetési tevékenységből származó bevétel;
  4. az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):

  1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  3. az alapítvány  szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  4. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az alapítvány az adományokat célja elérése érdekében használja fel.

Az alapítvány a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

Az Alapítvány non-profit vállalkozási tevékenységet kizárólag kiegészítő jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Alapítvány elkülönítve tartja nyilván.

Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének és a Kuratórium egy másik tagjának együttes aláírása szükséges

Az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználható mértéke – az alapító döntése szerint – 100 %. Az alapítvány céljaira az alapítvány céljára rendelt vagyont meghaladó minden vagyon felhasználható.

VIII. AZ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGÉNEK KORLÁTAI

Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

Az Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.

IX. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA

Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

X. AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA AZ ALAPÍTÓ KIESÉSE ESETÉN

Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

Ha az alapítvány alapítói jogait nem az alapító gyakorolja, az alapítóra vonatkozó rendelkezéseket az alapítói jogok gyakorlójára kell alkalmazni.

Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.

Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására a fentiek alapján jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

XI. AZ ALAPÍTÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÁTRUHÁZÁSA

Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.

XII. AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA

Az Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.

Az Alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette.

Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.

XIII. AZ ALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE

Az alapítvány megszűnik, ha

  1. az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
  2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
  3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy alapítvány számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.

A vagyon a nyilvántartó bíróság által kijelölt alapítványt illeti, ha az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A nyilvántartó bíróság a vagyont – a kuratórium véleményének figyelembe vételével – az alapítvány céljával azonos célú, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja. A juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kell.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon.

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Az Alapító a jelen Alapító Okiratot elolvasást és értelmezést követően, mint akaratával mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írta alá.

Az Alapító ezúton igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

2015. március 17. (módosítva 2015. október 16.)

Bogschütz Ákos
Alapító